ကွမ်းယာ ( Betel nut chewing )

A

Bétel-dió rágása, más néven bétel quid chewing vagy areca dió rágása olyan gyakorlat, amelyben az areca dió (más néven "bétel" dióféléket") oltott mésszel és bétellevéllel együtt rágják serkentő és kábító hatásuk miatt. A gyakorlat elterjedt Délkelet-Ázsiában, Mikronéziában, Melanézia szigetén és Dél-Ázsiában. Tajvan, Madagaszkár, Dél-Kína egyes részei és a Maldív-szigetek őslakosai között is megtalálható. A gyarmati időkben a Karib-térségbe is behurcolták.

Az areca diót, lime-ot és bétellevelet kombináló készítményt bétel-quid néven ismerik (más néven: paan vagy pan Dél-Ázsiában). Néha tartalmazhat más ízesítő és leheletfrissítő anyagokat is, például kókuszt, datolyát, cukrot, mentolt, sáfrányt, szegfűszeget, ánizst, kardamomot és még sok mást. Maga az areca dió helyettesíthető dohánnyal vagy rágható, a bétellevelek pedig teljesen kizárhatók. A készítményt nem nyeljük le, hanem utána köpjük ki. Hosszan tartó használat után tartós vörös foltokat eredményez a fogakon. A bételdió rágásából származó köpet, amely szintén vörös foltokat eredményez, gyakran nem higiénikusnak és szemfájdítónak tekintik a közintézményekben bizonyos országokban.

A bételdió rágásának gyakorlata Délkelet-Ázsia szigeteiről származik, ahol a a növényi összetevők őshonosak. A bételdió rágásának legrégebbi bizonyítéka a Fülöp-szigeteki Duyong-barlang egyik temetkezési gödörében található (ahol az areca pálmák eredetileg őshonosak), körülbelül 4630 ± 250 BP. Elterjedése szorosan összefügg az ausztronéz népek neolitikus terjeszkedésével. A történelem előtti időkben elterjedt az Indo-Csendes-óceánra, Mikronéziát 3500-3000 BP, Óceánia közelében 3400-3000 BP-kor érte el; Dél-India és Srí Lanka 3500 BP-vel; Délkelet-Ázsia szárazföldi része 3000-2500 BP-vel; Észak-India 1500 BP-vel; és Madagaszkár 600 BP-vel. Indiából nyugat felé, Perzsiába és a Földközi-tengerbe is elterjedt. Korábban a lapita kultúrában is jelen volt, 3600 és 2500 év közötti régészeti maradványok alapján, de nem vitték be Polinéziába.

A bételdió rágása függőséget okoz, és káros egészségügyi hatásokkal is összefüggésbe hozható ( főként szájüregi és nyelőcsőrákok), dohányzással és anélkül egyaránt. Az Egészségügyi Világszervezet által a bételdió rágásának ellenőrzésére tett kísérletei továbbra is problematikusak, mivel sok kultúrában mélyen gyökerezik, beleértve Délkelet-Ázsia és India egyes részein vallási konnotációkat is. Becslések szerint körülbelül 600 millió ember gyakorolja a bételdió rágását világszerte.