Habarcs nélküli inka falépítésInka kor

Cuzco volt az Inka Birodalom vallási és politikai központja. Az első inka, Manco Cápac alapította. Házainak, piacainak és utcáinak számát tekintve akkora volt, mint a középkori Európa egyik nagyvárosa.

A puma volt a szent állatuk, és várost puma formájú alakzatnak tervezték. A város volt az állat teste, a Saqsaywaman erőd a feje. Egy felső- és egy régebbi alsóvárosból állt.

Feltehetően itt építették a Nap-templomot (Qorikancha), amely az inkák legjelentősebb szentélye volt és Intinek, a napistennek szentelték.

A Nap-templom (Korikancsa) (wd) az egyik legjelentősebb templom volt, amit az inkák építettek. Falait a mennyezettől a padlóig aranytáblák és aranylemezek borították,[1] a keleti fal mellett a főoltáron pedig a nap óriási alakja volt, egyetlen vastag aranylemezből. Mellette voltak az inkák múmiái aranyozott trónokon, s a templom minden kapuja szintén aranyozott volt. A templom körül szintén aranyozott díszítésű zárdák és öt pavilon volt.[2] A gyarmatosító spanyolok jelentései olyan gazdagságról számolnak be, amely "hihetetlenül mesés" volt. Amikor 1533-ban a spanyolok megkövetelték az inkáktól, hogy aranyban gyűjtsenek váltságdíjat vezetőjük, Atahualpa életéért, az arany nagy részét a templomból szedték össze.[3]

A szertartásokat a város főterén, a Huacacapatán tartották, mert a templomba csak a papok és a legmagasabb rangú tisztviselők léphettek be.

A nép a kelet-nyugati irányban folyó két patak mentén, napon szárított téglából sok egyszerű házat emelt.

Virágkorában a városnak 200 000 lakosa is lehetett.[4] A nagy ünnepeken és a vásárok alkalmával a maga korában ritkaságnak tekinthető szám csak növekedett.

Újkor

1533 novemberében a spanyol Francisco Pizarro katonái elfoglalták és kifosztották a várost. A spanyolok sok inka épületet, templomot és palotát leromboltak. A megmaradt falakat a saját építményeik, egy új város építésének alapjául használták fel; ez a kőfalazat ma is látható. A város jelentősége azután hanyatlott, miután Pizarro a fővárosát 1535-ben Limába helyezte át.[4] A hegyvidéki, andoki régióban viszont ez a város maradt a spanyol gyarmatosítás és a katolikus kereszténység terjesztésének központja.

A spanyol gyarmatosítás évei alatt sok inka halt bele a himlőjárványba, mivel még nem szereztek immunitást az európai eredetű betegséggel szemben.

1650-ben hatalmas földrengés történt, amely nagy pusztítást okozott.[4] Az ezt követő újjáépítési erőfeszítések a barokk építészet stílusában folytak.[4] A munkát római katolikus papok és szerzetesek irányították vagy befolyásolták, és számos jelentős templomot és egyéb épületet emeltek az inka építmények helyére vagy azokra ráépítkezve.[4]

 A Santo Domingo-templom, amely a lerombolt Qurikancha (inka Nap-templom) alapjaira épültModern kor

1950 májusában egy újabb jelentős földrengés történt, amely az összes templomot és a házak csaknem 90 százalékát megrongálta.[4] A Santo Domingo-templom, amely a lenyűgöző Qurikancha (inka Nap-templom) alapjaira épült, az érintett épületek közé tartozott. Az inka építészet emlékei viszont ellenálltak a földrengésnek.

Az 1990-es évek óta a turizmus jelentősen növekedett. Cuzco a legfontosabb turisztikai város Peruban.

↑ Prescott, W.H., 2011, The History of the Conquest of Peru, Digireads.com Publishing, ISBN 9781420941142 ↑ Szimonidesz Lajos: A világ vallásai ↑ Cieza de León, Pedro. The Discovery and Conquest of Peru, Translated and edited by Alexandra Parma Cook and Noble David Cook, Chronicles of the New World Encounter, Duke University Press (1998). ISBN 0-8223-2146-7  ↑ a b c d e f Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Br nevű lábjegyzeteknek