Harappa (urdu/pandzsábi: ہڑپّہ) régészeti lelőhely Pakisztánban, Pandzsáb tartományban. A helyszín bronzkori erődített város romjait tartalmazza, amely az Indus-völgyi civilizációnak volt része.

Az Indus-völgyi civilizáció (más néven Harappai civilizáció) legkorábbi gyökerei kb. Kr. e. 6000-ig vezethetők vissza. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy e civilizáció már kétezer évvel korábban kialakult, mint azt korábban gondolták. A két legnagyobb ismert város, a Mohen Dzsodáro és Harappa kb. Kr. e. 2600 körül jelent meg az Indus folyó mentén és fénykoruk kb. Kr. e. 1700-ig tartott.

Az egykori város 5 km átmérőjű területen feküdt, és jól megerősített vár védte. A város utcái derékszögben metszették egymást, és a legtöbb házban volt fürdőszoba és mellékhelyiség. A város téglából épült fel, de téglaanyagának nagy részét – még mielőtt a rendes régészeti feltárás megindult volna – vasútépítéshez hordták el ágyazatnak.

Lakóiról nagyon keveset tudunk. Civilizációjuk ismerte az írást és számos lelet maradt ránk, azonban a kutatóknak máig sem sikerült megfejteniük nyelvüket. A katona- és gyilkosságábrázolások hiányából a kutatók arra következtettek, hogy e kultúra területén – Egyiptomtól és Mezopotámiától eltérően – évszázadokon át béke honolt. A kultúra végső pusztulását végül az északról bevándorolt harcias, nomád indoiráni népek okozták Kr. e. 1500 körül a népesség teljes kiirtásával. A rövid idő alatt bekövetkező elnéptelenedés okaként a kutatók a leletek illetve a R^eg^e-véda leírásai alapján háborút vélnek.