Hierapolisz (Hierapolis; görögül: Ἱεράπολις, „szent város”, de eredetileg egy Hiera nevű személy városa) egy ősi város közvetlenül Pamukkale mellett Délnyugat-Törökországban, Denizli városától légvonalban 17 km-re északra.

Hierapolisz része az UNESCO világörökségi helyszíneinek; nem tévesztendő össze a szíriai Hierapolisz Bambüké (Mabog) városával.

Pamukkale gyógyvizű forrásait már az i. e. 19. században is használták. II. Attalosz pergamoni király emelt egy templomot a Lükosz-völgyi Hüdrala fölött, amely magjává lett Hierapolisz városának. A várat a IV. Szeleukosz elleni győztes háborúja emlékére emelte. A város neve eredetileg nem a szentség fogalmára utalt, hanem a Pergamont alapító müsziai király feleségének, Hierának a nevét kapta. Hierából hamarosan Hierapolisz lett, amelynek másodlagos jelentése a Szent Város. II. Eumenész idején az uralkodó anyja, Apollónisz volt a város védnöke. III. Attalosz i. e. 133-ban Rómára hagyta országát, így Hierapolisz is római fennhatóság alá került.

A termálvíz aktív szubvulkáni tevékenységhez kötődik, így a város többször romba dőlt és épült újjá. 17-ben, Tiberius idején egy óriási földrengés teljesen lerombolta, és csak 60-ban, Nero alatt kezdődött meg az újjáépítés. A római idők fénykora a 217-ig tartó időszak, amikor például Hadrianus és Caracalla nagy mennyiségben importálták a termálvizet a fürdőikhez. Caracalla ekkor Laodikeiában is nagy fürdőt építtetett.

A város egészen a szeldzsuk hódításokig élénk maradt. Az 1071-es manzikerti csata után háborús hadszíntérré vált, ahol változó sikerrel 1097-ig gyakran cserélt gazdát a terület. II. Ióannész bizánci császár idején épültek az utolsó bizánci létesítmények. Egészen 1210-ig ismét változó fennhatóság volt, míg Gıyaseddin Keyhüsrev végleg el nem foglalta.

Európa minden részéről érkeztek ide a gyógyulni vágyók. Sokan telepedtek le Hierapoliszban és haltak meg itt. A temető hatalmas területen fekszik, rengeteg, kőből emelt síremlékkel, ami miatt kiérdemelte a nekropolisz elnevezést is. A források különlegessége, hogy nagy területen, lépcsőzetesen helyezkednek el.

1534-ben azonban egy újabb földrengés rázta meg a területet, és teljesen lerombolta a várost, mely elhagyatott vidékké vált. Amikor a 20. században újra fölfedezték Pamukkale Pamutkastélyát, a várost feltárták, és egy múzeumot létesítettek a leletek kiállításához. Hierapoliszban találjuk Kleopátra fürdőjét, melyben a legenda szerint maga Kleopátra, az egyiptomi királynő fürdőzött. A forrás fölé épült, márványkővel kirakott ősi uszodában a látogatók is megmártózhatnak.

Jelenleg olasz tudósok dolgoznak a város helyreállításán. Az egykori főutcát övező oszlopokat is ők állították fel újra. A romok között megtekinthetők többek között egy bazilika és egy színház romjai is. A várost övező környék parkosítása és kövezése jelenleg is folyik, melynek célja, hogy megkönnyítsék az egyre növekvő számú turista eljutását Hierapoliszon keresztül Pamukkale medencéihez. 2011-ben egy templomban sírhelyre bukkantak, amely a feltételezések szerint Fülöp apostol nyughelye.