A barokk csodaoltár, Carles Morató szobrász alkotása, a Solsonès régióbeli Rinerben található Csodaszentély templom főoltárképe. Szerzőjének legjelentősebb alkotása, Katalónia egyik legfigyelemreméltóbb barokk oltárképe, a barokk oltárképek fejlődésének végső szakaszát jól reprezentáljaː a salamoni oszlop helyett kompozit oszloptípust használnak, a dekoratív repertoárban szerepel század művészetére oly jellemző kagylók és kőzetek felhasználása xviii, szerkezete pedig építészeti kompozícióvá válik, ahol felhígítja a képalkotás és a narratív jelenetek hangsúlyát.
A szobrásznak szóló megbízás 1747-ből származik, és kilenc éves határidőt írt elő annak befejezésére. A vártnál valamivel későbbre esett, hiszen 1758-ban készült el az oltárkép, méghozzá a Szűzanya megjelenésének csodájának, az oltárra írt dátumnak a háromszázadik évfordulójára. Később, 1760 és 1774 között Antoni Bordons solsoni festő végezte el az oltárkép p...Tovább
A barokk csodaoltár, Carles Morató szobrász alkotása, a Solsonès régióbeli Rinerben található Csodaszentély templom főoltárképe. Szerzőjének legjelentősebb alkotása, Katalónia egyik legfigyelemreméltóbb barokk oltárképe, a barokk oltárképek fejlődésének végső szakaszát jól reprezentáljaː a salamoni oszlop helyett kompozit oszloptípust használnak, a dekoratív repertoárban szerepel század művészetére oly jellemző kagylók és kőzetek felhasználása xviii, szerkezete pedig építészeti kompozícióvá válik, ahol felhígítja a képalkotás és a narratív jelenetek hangsúlyát.
A szobrásznak szóló megbízás 1747-ből származik, és kilenc éves határidőt írt elő annak befejezésére. A vártnál valamivel későbbre esett, hiszen 1758-ban készült el az oltárkép, méghozzá a Szűzanya megjelenésének csodájának, az oltárra írt dátumnak a háromszázadik évfordulójára. Később, 1760 és 1774 között Antoni Bordons solsoni festő végezte el az oltárkép polikrómiáját és aranyozását.
Új hozzászólás