A Rwenzori-hegység viszonylag kis kiterjedésű, de látványos hegylánc Közép-Afrikában Uganda és a Kongói Demokratikus Köztársaság határán. Hivatalosan körülbelül 1980 óta Rwenzori-hegység a neve, mert ez a forma jobban tükrözi a helyi törzsek által használt elnevezés hangalakját, mint a korábbi Ruwenzori írott alak. Gyakran Mt. Rwenzori néven is utalnak rá.

A 120 kilométer hosszan és 65 kilométeres szélességben elterülő hegylánc legmagasabb pontja 5109 méter. A legmagasabb csúcsokat állandó hó födi, ami Afrikában kuriózum: a Rwenzori hegyein kívül csak a Kilimandzsárónak és a Kenya-hegynek van állandó hósapkája. A Rwenzorit gyakran azonosítják a Ptolemaiosz által leírt hegyekkel, amelyeknek hava szerinte a Nílust táplálják („a Hold hegyei”), de a leírás nem nyújt elegendő bizonyítékot ehhez az azonosításhoz..

A hegység hat, mély völgyek elválasztotta tömbből áll. Ezek: a Baker-hegy, az Emin-hegy, a Gessi-hegy, a Luigi di Savoia-hegy, a Speke-hegy és a Stanley-hegy. A Stanley-hegy a legnagyobb, jó néhány csúccsal, amelyek közül a Margherita-csúcs az egész hegység legmagasabb csúcsa. A hegyeket a földkéreg lemezeinek mozgása gyűrte fel a Kelet-afrikai Hasadékvölgy (a Nagy-hasadékvölgy afrikai része) nyugati, Albert-hasadékánál. A régió nagy páratartalmú, a hegyeket gyakran burkolják be felhők.

A hegylánc változatos vegetációval rendelkezik a trópusi esőerdőktől a magashegyi rétekig, és híres faunája is, amely az erdei elefántoktól az emberszabású majmok különböző fajain keresztül a csak itt élő madárfajokig terjed. Egy zónája hat méter magas, mohával borított cserjés hangáiról (Erica arborea), egy másik három méteres kék lobéliáiról nevezetes. A hegylánc jó része a világörökség része. Gondozója az ugandai Rwenzori-hegység Nemzeti Park és a kongói Virunga Nemzeti Park.

Az európai utazók közül először Henry Morton Stanley pillantotta meg a Rwenzorit 1889-ben. A hegységet gyakran burkoló felhők magyarázhatták, hogy a megelőző két évtized felfedezői nem látták a hegyeket.

Stanley helyettese és katonai parancsnoka június 7-én a nem afrikaiak közül elsőként mászott a hegyekre, háromezer méter fölé hatolva. A fő csúcsokra először Luigi Amedeo, Abruzzi hercege mászott fel, 1906-ban. A Luigi di Savoia-hegy az ő nevét viseli.