Context of Albánia

Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése: ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam. Északon Montenegró (172 km), északkeleten Koszovó (annak teljes elismertsége hiányában Szerbia) (112 km), keleten Észak-Macedónia (151 km), délkeleten és délen Görögország (282 km), délnyugaton a Jón-tenger, nyugaton pedig az Adriai-tenger határolja. Partvonalának teljes hossza 362 km.

Albánia 2009 áprilisa óta tagja a NATO-nak, ezen kívül 2014-től az Európai Unió tagjelöltje. A kommunizmus bukása óta jelentős lépések történtek a gazdasági és társadalmi helyzet javítása érdekében. A fejlődés ellenére a 2010-es évek végén még mindig Európa egyik legelmaradottabb országa volt.

More about Albánia

Basic information
  • Currency Albán lek
  • Native name Shqipëria
  • Calling code +355
  • Internet domain .al
  • Mains voltage 220V/50Hz
  • Democracy index 6.11
Population, Area & Driving side
  • Population 2793592
  • Terület 28748
  • Driving side right
Történet
  •  
    Buthróton ókori színháza
    Searchtool right.svg Bővebben: Albánia történelme, Albánia uralkodóinak listája, Albánia a középkorban és Albánia oszmán uralom alattSearchtool right.svg Bővebben: Albánia függetlenné válása, Albánia az első világháborúban és Albánia a két világháború közöttSearchtool right.svg...Tovább
     
    Buthróton ókori színháza
    Searchtool right.svg Bővebben: Albánia történelme, Albánia uralkodóinak listája, Albánia a középkorban és Albánia oszmán uralom alattSearchtool right.svg Bővebben: Albánia függetlenné válása, Albánia az első világháborúban és Albánia a két világháború közöttSearchtool right.svg Bővebben: Albánia a második világháborúban, Albán Szocialista Népköztársaság és Albánia közelmúltbeli történelme
     
    Enver Hoxha diktatúrája alatt épült bunkerek

    Albánia mai lakóinak feltételezett ősei, az illírek a bronzkor végén telepedtek le a Balkán-félsziget nyugati vidékein. Több kisebb-nagyobb királyságot alapítottak, a tengerparti sávban pedig görög kolóniák létesültek. Az i. e. 2. századtól Illyricum néven római provincia része lett a terület. A barbárok dúlásait követően a 9–14. században egymást váltották a szkipetárok (sasfiókok) urai: a Bizánci Birodalom, a Bolgár Fejedelemség, a Dukljai Fejedelemség, a Velencei Köztársaság, az Epiruszi Despotátus stb. Albániát Kasztrióta György negyedszázados ellenállásának köszönhetően csak 1501-ben hódította meg végleg az Oszmán Birodalom. Uralmuk alatt a lakosság nagy része iszlamizálódott, és a feudális viszonyok konzerválásával Európa sereghajtója lett. A 19. század végén feltámadt albán nemzeti mozgalmakat (például Prizreni Liga) a Porta sorra leverte, de az első Balkán-háború után, 1912. november 28-án Albánia függetlenné vált.

    A nagyhatalmak által albán uralkodóvá kinevezett Vilmos fejedelem féléves uralkodás után anarchiában hagyta magára országát. Az első világháború során az ország idegen megszállás alá került, csak az 1920-as lushnjai kongresszus mondta ki ismét Albánia függetlenségét. A belpolitika színpadán mindinkább előtérbe került a konzervatív nézetű Amet Zogu, aki 1925-ben az ország teljhatalmú elnöke lett, majd 1928-ban I. Zogu néven Albánia királyává koronáztatta magát (felesége Apponyi Géraldine magyar grófnő volt). Az olasz befolyás egyre nagyobb lett, 1939-ben Mussolini csapatai lerohanták Albániát. 1943-ban német megszállás alá került az ország, de az Enver Hoxha vezette kommunista partizánok 1944 végére felszabadították az országot. Kezdetét vette Albánia egyik legsötétebb korszaka, a diktatórikus Hoxha sztálinista, izolacionista politikája alatt. Albánia mind a nyugati, mind a keleti blokktól elszigetelődött, az ország gazdasága és infrastruktúrája évtizedekkel maradt el az európai országokéitól. 1985-ös halálát követően utódai lassan nyitottak a külvilág felé, és 1991-ben kikiáltották a köztársaságot, megtartották az első szabad választásokat. A demokratikus fordulattal, ha kisebb-nagyobb fennakadásokkal is (köztük az 1997-es piramisjáték-válság nyomán kitört zavargások, amelyek során külföldi beavatkozásra is szükség volt), de az ország elindult az Európai Unió felé vezető úton. Horvátországgal együtt 2009. április 1-jén a NATO teljes jogú tagja lett. 2014-től az Európai Unió tagjelöltje.

    Read less

Phrasebook

Segítség!
Ndihmë!
Ital
Pije
Nyom
Shtyni
Mi a neved?
Si e ke emrin?
Húzni
Tërhiqe
WC
Tualeti
Víz
Uji
Étel
Ushqimi
Wifi
Wifi

Where can you sleep near Albánia ?

Booking.com
492.886 visits in total, 9.215 Points of interest, 405 Destinations, 26 visits today.