A Pireneusi-félsziget a 15. század elején Petronila és IV. Rajmund Berengár

A római uralom megszűnése után a nyugati gótok birtokába jutott, a 8. században a terület nagy része az araboké (mórok) lett, majd Kasztíliával együtt keresztény uralom alá került.[1]Navarral része volt 1035-ig. Innen indult el az ibériai földek keresztény visszahódítása az araboktól, a reconquista.

Miután 1137-ben dinasztikus módon egyesült Katalóniával, a Barcelonai-ház uralma alatt Európa, és különösen a Mediterráneum egyik nagyhatalmává vált. Birtokolta a Baleár-szigeteket, Korzikát, Szardíniát, egy ideig hozzá tartozott a Nápolyi Királyság és vele Szicília, Athén környéke Görögországban, kisebb területek Észak-Afrikában a Barbár-parton és Dél-Franciaországban; ide értve Montpellier városát is. Területének szétdaraboltsága miatt azonban soha nem válhatott egységes birodalommá; mindvégig kisebb, többé-kevésbé önálló királyságok laza, dinasztikus szövetsége maradt.

 Lásd még: Aragónia uralkodóinak listájaMagyar vonatkozások

Az Árpád-ház és az Aragón Korona között két dinasztikus házasság köttetett a 12. és a 13. században. II. (Tiszta) Alfonz lánya, Konstancia III. Béla fiához, Imre királyhoz (1196–1204) ment hozzá 1198-ban. A II. András második feleségétől, Courtenay Jolántól született lánya, Jolán pedig I. (Hódító) Jakab felesége lett 1235-ben. Ez utóbbi frigyhez kapcsolódik egy irodalmi alkotás. A 14. században született Magyarország királyának leánya (La filla del rei D'Hongria) című középkori katalán nyelven íródott legendát Jolán Barcelonába érkezése ihlette meg. Az Aragón Korona Országai volt az egyetlen olyan hispániai (spanyol-katalán) terület, amelyet középkori magyar uralkodó felkeresett: Luxemburgi Zsigmond király látogatott az akkor Katalóniához tartozó Perpignanba a konstanzi zsinat idején 1415-ben az aragón királyi párhoz, I. Ferdinánd királyhoz és Alburquerquei Eleonóra királynéhoz.

 Lásd még: Zsigmond király aragóniai látogatása 1415-ben↑ Pallas http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/006/pc000624.html#7