Észak-Korea, hivatalos nevén Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (hangul: 조선민주주의인민공화국, Csoszon Mindzsudzsui Inmin Konghvaguk, handzsa: 朝鮮民主主義人民共和國, RR: Joseon Minjuju-ui Inmin Gonghwaguk) független kelet-ázsiai állam a Koreai-félsziget északi részén. Délen egy demilitarizált övezet, az Észak- és Dél-Korea közti ütközőzóna határolja, északon a Jalu és a Tumen folyók választják el Kínától, északkeleten pedig a Tumen egy szakasza Oroszországtól.

Az országra gyakran hivatkoznak sztálinista berendezkedésű államként, azonban ez helytelen, Észak-Korea ugyanis a dzsucse-eszmét követi, amit az ország első vezetője, Kim Ir Szen örökös elnök dolgozott ki. Kim Ir Szen ötvözte a koreai és a neokonfucianista hagyományokat a marxizmussal, a marxizmus–leninizmussal, a sztálinizmussal és a nacionalizmussal, ám az alapok egyértelműen a történelmi időkbe nyúlnak vissza: nemcsak az ország neve utal Csoszonra, az utolsó virágzó pánkoreai államra, hanem a főhatalom dinasztikus, nem primogenitúra-alapú örökítése, a hatalmat gyakorló dinasztiát körüllengő miszticizmus is csoszoni örökség, de Észak-Korea elzárása a külföldtől sem volt újdonság, hiszen elődállama történelmét ez jellemzi egészen a 19. század végéig.

Kim Ir Szent 1994-es halála után dinasztikus módon fia, Kim Dzsongil örökös elnök követte a hatalomban, kinek 2011-es halálát követően Kim Dzsongun, Kim Dzsongil egyik fiatalabb fia vette át az ország vezetését. A dzsucse-ideológia fő elve szerint az ország csak saját magára támaszkodhat, de szoros kapcsolatokat ápol más szocialista államokkal, például Vietnámmal, Laosszal, Mianmarral és Kínával. A Szovjetuniónak, mint Észak-Korea fő kereskedelmi partnerének a fölbomlása és az 1990-es évek éhínségei nyomán Kim Dzsongil az 1995-ös reformokkal a hadseregre összpontosító és azt támogató gazdaságot hozott létre.

Fővárosa, legnagyobb városa, valamint gazdasági, kulturális és politikai központja Phenjan.

A két koreai állam 1953-ban tűzszünetet kötött egymással. Megállapodásokat, illetve egyezményeket írtak alá a két állam jövőbeli esetleges egyesítésével, illetve viszonyával kapcsolatban, ugyanakkor hivatalos, kétoldalú békeszerződést azóta sem. 2018-ban a két koreai vezető megegyezett, hogy még abban az évben aláírják a háborút lezáró békeszerződést, azonban ez nem történt meg. Az év május 5-én a közeledés jeleként az időzónát is a délen használthoz igazították, vagyis fél órával előre állították.