A Ravenna-szurdok (németül: Ravennaschlucht) egy szoros a Fekete-erdőben Németország délnyugati részén. A Höllental keskeny mellékvölgye, amelyen keresztül folyik a Ravenna-patak. Egy ösvény is áthalad a szakadékon a Fekete-erdei szülőföld ösvény (Heimatpfad Hochschwarzwald) részeként. A nagyjából négy kilométer hosszú szurdok a Höllentaltól egészen a fennsíkon lévő Breitnau faluig húzódik, és a település határain belül fekszik. A szurdok neve valószínűleg a francia ravine szóból ered, ami "szurdokot" jelent.

A Ravenna vad hegyi patakja a szurdokban több vízesés fölött zuhan át. A két legnagyobb vízesés a Nagy Ravenna-vízesés (Großer Ravennafall), amely 16 méter magas, és a Kis Ravenna-vízesés (Kleiner Ravennafall), amely 6 méteres magasságban ereszkedik le.

Régebben a patak mentén több vízimalom is működött. Néhány még ma is látható a szurdokban, és egy-kettő jól megőrzött. A szurdok felső végén található a Großjockenmühle malom, amely 1883-ból származik, és védett műemlék. Ennek a malomnak az a sajátossága, hogy a Ravenna meredek lejtése miatt a vizet a malom tetején keresztül a vízikerékre vezetik.

A szurdok alsó részét átíveli a 37 méter magas Ravenna-híd, a Höllentali Vasút viaduktja. Itt található még a Szent Oswald-kápolna (épült 1148-ban) és a Hotel Hofgut Sternen, amelyben Marie Antoinette 1770-ben, Goethe pedig 1779-ben szállt meg.

A Ravenna híd előtt található a Galgenbühl, egy körülbelül 30 méter magas domb. Itt régen egy akasztófa (Galgen) volt, ahol kivégzéseket hajtottak végre. Később egy pavilon épült itt, amely az idők során romokba dőlt. A lejtőket eredetileg legelőként használták, de az 1950-es években a hegyet lucfenyővel és douglas fenyővel borították be. 2010-ben azonban minden fát kivágtak, és új pavilont emeltek a Galgenbühlen. Tuja fából készült zsindely borítja.