Szaúd-Arábia
Context of Szaúd-Arábia
Szaúd-Arábia (arabul: المملكة العربية السعودية, Al-Mamlakah Al-Arabijah Asz-Szaúdijah, Szaúd-arábiai Királyság) több mint 2 millió km²-es ország Ázsiában, a Közel-Keleten, az Arab-félszigeten.
Nevének első része az uralkodócsalád, a Szaúd-ház nevét őrzi. Teljhatalmú uralkodóinak címe malik, azaz a király; 2015 óta Szalman ibn Abdul-Aziz tölti be ezt a pozíciót.
2019-ben a világ második legnagyobb kőolajkitermelője és a világ legnagyobb olajexportőre.
Itt található az iszlám vallás központja, a mekkai szent mecset, amerre minden hívő az imáját végzi (kiblá) és ahová évente hívők milliói zarándokolnak el (haddzs). Az országot néha "a két szent mecset földjének" is nevezik, a mekkai és medinai mecsetek után, amely az iszlám világ két legszentebb helye.
More about Szaúd-Arábia
- Currency Szaúdi riál
- Calling code +966
- Internet domain .sa
- Mains voltage 230V/60Hz
- Democracy index 2.08
- Population 791105
- Terület 2250000
- Driving side right
- Abdul Aziz Ibn Szaúd, Szaúd Arábia első királya
Noha a területnek, amelyen az állam ma megtalálható, rendkívül ősi történelme van, a Szaúd-család eredete 1744-ig vezethető vissza. Ekkor ugyanis Mohamed ibn Szaúd, Diriyah város uralkodója egyesítette erőit Muhammad ibn Abd-al-Wahhab vallási vezetővel. Az így létrejött szövetség képezi az alapját a mai dinasztiának, amely Szaúd-Arábiát irányítja. Az alapítást követő 150 év a Szaúd-dinasztia számára hullámzó sikereket hozott, amint a szaúdi uralkodók Egyiptommal, az Oszmán Birodalommal és más helyi dinasztiákkal versengtek a félsziget feletti uralomért.
A mai állam létrejötte Abdul Aziz Ibn Szaúd nevéhez köthető, aki mint a fundamentalista vahabita szekta feje, megszerezte az uralmat Nedzsd (1914), majd Hidzsáz (1925) felett, és Szaúd-Arábia néven egyesítette a területeket.
1938-ban fedezték fel az ország első óriási kőolaj-készletét. A nagyszabású kitermelés 1946-ban indult. Azóta a kőolaj Szaúd-Arábia nemzetközi befolyásának elsődleges alapja.